A mai nap 2 kedves új munkatárssal hozott össze a Sors. Igazság szerint csak eggyel, Lindát ismerem tavalyról. Szegény valami érthetetlen oknál fogva elhatározta, h matematika és tudomány (!) tanár lesz. Állítása szerint szereti a gyerekeket, és foglalkozni óhajt veluk. Kár érte, kiváló ugynök volt... A másik leányzó Maria, ö már érdekesebb jelenség. Elsö körben nem hitte el (!), h Máténak hívnak. Ez kicsit rosszul érintette az önérzetem, ugyanis ilyen fiatalos öszinteséggel még nem vonták kérdésre az identitásomat, és úgy egészében a létezésem legegyszerubb zálogát (ti. a nevemet).

Hosszas (közel 3 perc, ami egy ilyen kérdés megtárgyalását tuzte ki célul, miszerint mi a nevem...) gyözködés után sikerult megértetnem a kedves delikvenssel, hogy igen, ez a nevem, és nem, nem angol név. Erre jött az, hogy ha nem angol, akkor miért Máté a nevem? Na erre nem igazán tudtam mit mondani. Elöször is, ha így hívnak, akkor kötelezöen brit állampolgárnak kell lennem? (Ezúton kérdezném, hogy a matti, az melyik angol név becézését jelöli?) Persze ezt hamar megbeszéltuk, hogy nem, én bizony "stoltur lítill ungvarjalandi" vagyok (buszke kis magyar). De ez sajnos nem oszlatta el azirányú kételyeit, miszerint az ok, és okozat köztem, és nevem között egyenes arányban állna. Egyátalán lenne a kettönek bármi köze egymáshoz. Az sem nagyon hatotta meg, amikor elmeséltem neki, h valószínuleg anyuka, és apuka álmodták meg közösen. Az azért egyértelmu volt számára is (ezt kétségbe vontam azért...), hogy ezen procedúrába érdembe nem tudtam részt venni, hacsak nem az igazán egyértelmu "leszarom" politikát veszem, amire alighanem képes lettem volna. Bár szuleim lelkesedését ismerve minden bizonnyal úgy vették volna, h javaslatuk hallatán magam alá fostam a boldogságtól, olyan nagyot alakítottak, és ezzel én is teljes mértékben egyetértek.

 Másodsorban elgondolkoztam, mennyien vannak, illetve nincsenek tisztában nevuk jelentésével...? És ha tisztában is vannak vele, jelent az bármit is? Nem az egyértelmuekre gondolok, mint például a Farkas, vagy a Virág. Ezekbe is lehet, persze magyarázni sok mindent. De például a Norbert Északi fényt jelent. Azt azért nem hiszem, hogy magával vonzaná ezen valóban elragadó jelenség aktivitássát. De azt sem nagyon, hogy ö maga szublimálna kis atomi részecskékké, meg fotonokká, csak azért, hogy kis mikrotestét a mágneses mezöhöz dörzsölvén látványos vizuális effektust hozzon létre.  De ha a jelenséget megpróbálom áttenni egy kicsit elvontabb megfogalmazásba, és felruházni jellemmel, akkor mondhatnánk, (maradva a példánmnál) a Norbert nevu emebreknek véletlenszeruen, fagyos éjszakákon, tiszta idöben, és lehetöseg szerint észak felé tendálva kellene megjelenniuk. Csak a nevuk miatt.

Zoltán. Állítólag a török nyelvböl jön, és szultánt jelent. Uralkodót. Történelmi tájékozottságom nem tart számot Zoltán keresztnevu "uralkodóról". Ismertségi körömben sem nagyon jellemzö a megalomániás ,despota hajlamokkal rendelkezö, vagy önjelölt népgyógyító bölcselkedökén aposztrofált Zoltán.

Ezek ellenére vannak, akik hisznek a nevek predestinációs erejében, de legalábbis Sorsot alakító befolyásukban. (Egyiptomban egy valamit is magára adó hadvezér a lábát ki nem tette a templomból addig, amíg módszeresen meg nem semmisítette a kis agyagtáblácskákra/köcsögbe [ez is kellöen dehonesztáló] helyezett papiruszra firkantott nevét. Mármint a gaz ellenét.)

 Bennem azért femerul a kérdés, nem csak motivátorként, afféle önigazoláskén muködik a dolog? Az ember szeret magyarázatokat találni, vagy ha azt nem is sikerul, hát gyárt magának, és annak nevében cselekszik. Ha valakinek a neve uralkodót, erös embert, szeretetre méltót jelent, tisztában is van ezzel, akkor nem lehet, hogy valahol -tudat alatt- ezért fog tenni? Vagy tényleg ez a sorsa, és ezek szerint fog/kell élni/e?

Máté: isten ajándéka...

A legjobbakat Mindenkinek!

P.s.: Az elözö/jelen bejegyzés hibáit hangulat adtán javítom, de most öszintén...nincs kedvem. :D