Éjfélt ut az óra, a mutatók haptákba vágják magukat így tisztelegve a napnak, mely kíméletlenul megöli öket. A sodrás akarata elött meghajolnak, megalázkodnak, és zokszó nélkul behódolnak. Csend lesz úrrá a pillanaton. Zakatoló álmok, és gondolatok néma suvöltése cikázik…
Utolsó kommentek