Véleményem szerint sokakakt megoszt Ákos (Akosh?) munkássága, és hozzáállása a világhoz. De én bevallom öszintén, hogy az Ikon nekem egy komoly irányvonal, ha másért nem, hát azért, mert a szövegei, azok nagyon odatalálnak. Na, nem, mintha olyan sokat hasaltam volna a betonon (önszántamból legalábbis, ugyanis anno az extrésport-féle szárnypróbálgatásaim közepette a gravitáció sokszor megviccelt), de a mai nap folyamán valami tényleg véget ért.
Nem olyan egyszeruen, mint szerettem volna, de zökkenömentesebben, mint vártam. Történt ugyanis, hogy szépemléku exemmel beszélve, sikerult nyugtázni kapcsolatunk szerelmi szálának végét. Részemröl, azért megpróbáltam, h nem, meg mégis, de hát ha enm megy, akkor ennyi volt, nincs tovább. Erröl eszembe jut egy kedves versem, ha nem bánjátok, megosztanám Veletek; címe: Szépség
Ki az? Ki kopog?
Az élettől kikopott vágyálom,
Hiúságra vetett áldásom.
Mi az? Mit akarsz?
Hogy mit akarok...? Jó kérdés...
Talán elejét veszi egy szóképzés:
Megrendíthetetlenül...
Mennydörög a föld tüzes hullámain,
Elemi ösztönt fojt a józan ész.
Vergődtök tovább, s új álmain
Vesződtök, vele, ki óvva néz.
Nevezzétek, nevessétek, véges a határ;
Ajtók, ablakok...teljes a hatás-
Épül-szépül, pusztul, fajul...
Gyengéden gyűlölitek, szeretjük gazul.
Képmás talán, egy korcsosult vázon
Mégis délceg a lelketlen vásznon.
Fogalom: "Esztétika". Igen, színes...
-Lila gőze sincs, kérem! Legyen szíves!
Abbahagyni ezt a komédiát!
Most nem önről szólunk, Önző!
-De hát...-sajnálom,
Nincs mit magyaráznom.
Ha rút, hát csúnya, ide nem kell,
Lesz helye másutt, hol hideg fejjel
Szemlélik igéző vonalait, életdús keblét;
s azt mondják rá: "Ez kérem, szépség!"
Valahogy így jártam én, most. Nem én kellek, de ez így is van jól. Talán most már elsuthetem azt a jól hangzó rap-rímet, h "én már csak úgy vagyok a legtöbb ex-szel, nem kell más csak haverság szex-szel!". Na persze nem, ennyire nem vagyok egyszeru, bár néha szertném. Szóval szép hazánk leányai, jelzem, szabad vagyok, de összetört. Sok a pénzem, és még több a hibám. Jelentkezni az ismert címre, jelige: "tönkreteszlek". Persze viccelek. Meglátjuk, h mire jutok most, h válaszokat kaptam egy sor nyitott kérdésre. Remélem zeneileg mindenképp megtérul, ugyanis valami támpont kell. Mindig is vallottam, h ha valami gebasz ér, akkor azt nézzem másodszorra (elsöre nyilván az jön le, h "húwazze, ez nem jó"), oké, de mit nyertem. Minden viszmajorban van nyereség.
És valóban, minden most kezdödik el. A mai nap folyamán tudom meg, h egyetemista vagyok-e vagy sem. Azaz, nem kérdéses, h fölvesznek, de az finanszírozási forma igenis számít. Nem mindegy, ugyanis, h most amit itt összeguberálok, azt otthon rezsi-pia-kurvák trióra költöm, vagy tandíjra. Bízom benne, h elöbbi állja meg a helyét. Én legalábbis örulnék, de nagyon. Abban már nem vagyok biztos, hogy emellett az iskola mellett is kitartok. T.i. szociológia az, amit választottam, mert érdekel az a dilettantizmus, amit az emberek társadalmi norma címszó alatt muvelnek. Szeretném, ha ezt a mechanizmust emgérteném, és esetleg egy kicsit javíthatnám. Majd meglátjuk. Ugyanis a Kommunikáció, és Médiatudomány nem fekudt nagyon, anno. Helyette kijöttem Izlandra. Nem cél ez most is, ugyanis innen mennék haza, azon maroknyi egzisztencia bearanyozására, akik még nem adták fel a reményt, amit belém vetettek. No meg, atanulni, és otthon élni. Az azért nem rossz.
Szóval bízom benne, h kevesebb, mint 24 óra múlva örömmel, meg hírrel tudok szolgálni.
Addigis szép álmokat Mindenkinek!
Utolsó kommentek