Újra vasárnap, holnpap meg nem csak egy új hét, hanem egy új hónap is kezdetét veszi. Kulönleges? Aligha. Sorsdöntö? Ki tudja...?
Az mindenesetre bizonyos, hogy megyek elöre, és teszem azt, amit eddig is: követés helyett megvalósítom az álmaimat. Nem nagy álmok ezek, éppen csak a mindent jelentik nekem. Az utoló esélyt egy olyan boldogságra, amit nem akarok elveszteni, sem pedig újra keresni kezdeni. Tudom, hogy mit akarok, és sejtem, hogy milyen út vezet oda. Az idö esszenciális kérdés, és egy részvétlen dög. Mégis, ö az egyetlen szövetségesem. Minden más tényezö ellenem van, igaz, legalább gáncsoskodni nem akarnak - egyelöre.
Szuk három hónap, és kiderul, megfogant-e a tenni akarás fizikai manifesztuma, hogy van-e még olyan, hogy irányváltás, és hogy lehetséges-e még ebben a felgyorsult, furcsa, és szuk világban az új megszerzése helyett megjavítani valamit. Valami olyat, ami kedves a szívnek, meleget ad a léleknek, és megnyugtatja a testet.
Hiszem, hogy van ebben ráció. Kell, hogy legyen, mert itt én most már nem veszthetek. Akárhogyan is lesz a vége, csak plusszal tudok kijönni. És fogok is. Megtanultam a leckét. Hát át is adom.
Kicsit furcsa, hogy hidegen állsz hozzám, de megértem. Fáj, és ez jár nekem. Messze a bizonyosságtól, a tudástól, a lehetöségektöl tartom magam egyenes gerinccel. Nem tör meg, hogy gyulölet tárgya vagyok, egy megturt kutya. Nem térít el, hogy senkiröl nem tudok, hogy rólad sem hallok. Nem torpant meg, hogy semmi bizonyosságát nem látom annak, hogy te elolvasod-e mindazt, amit írtam, amit írok, és megfontolod-e egyátalán. Én mindent megteszek, s vasárnap sem pihenek, hanem megyek szépen elöre, és teszem, amit tudok, amit kell. Töretlenul.
Ki tudja, mi lesz ennek a fejezetnek a vége? Talán te leszel az, aki hibát követ el, mert nem akart megérteni? Talán én veszítek el mindent, és kezdhetek elölröl egy új életet? Talán te nyersz, mert megtalálod a boldogulás azon formáját, amit eddig sosem kaptál? Talán én nyerek, mert megtalálom a magam boldogságát?
Talán mi vesztunk, mert hagyjuk elsikkadni egymást? Talán mi nyerunk, ha nem, vagy csak emelt fövel, és öszintén szemébe nézunk egymásnak.
De ez nem verseny, itt nincs jutalom, itt nincs vereség. Most csak az van, hogy vagy sikerul, vagy nem. És nagyon remélem, hogy sikerul.
Utolsó kommentek